Négyféle szántóföld
Mt 13:18-23, 38; A felolvasott igék alapján szeretnék ma Istennek szolgálni köztetek, láthatjuk azt hogy hogy a magvető bevetette a szántóföldjét az igével mint maggal. A szántóföld különbözik egymástól a mag ugyanaz, az Úr Jézus az emberek és a tanítványai elé tárta a szántóföldet ahova a magot vetette. Bele élte magát a hallgatóság helyzetébe és abba a közegbe ahol tartózkodtak, ahogy a történetírók visszaadják azon a helyen ahol Jézus megfordult a földmíves elhanyagolta a földet mert lusta volt és nem igazán gondozta azt. A földben hagyták a követ és a gazt és nem igazán törődtek a vetéssel, nem érdekelte őket a szántóföld helyzete és úgy ahogy volt bele vetették a magot. Abban reménykedtek hátha hoz a termő talaj termést, ezt értelmezzük a saját lelkünk állapotából kiindulva. Akik Jézust szorgalmasan hallgatták azok felismerték azt hogy itt róluk van szó és arról milyen talaj a szívük, Jézus felismertette velük azt is hogy mit tegyenek akkor ha bevetik a magot. A példázatban azt olvassuk hogy az igét nem mindenki fogadta szívesen és egyformán, így a magnak csak a negyedrésze került a szívbe és ezért nem hozott gyümölcsöt. Nézzük meg azt milyen tulajdonságai vannak a szántóföldnek, az út először kemény mint a beton. A mag ráesik és nem igazán kerül a földbe, a keménységgel kifejezzük azt hogy csak megszokásból hallgatjuk Isten igéjét és a mag amit Jézus vet nem igazán jut el a szívünkig. A kemény szív nem nyillik meg az üzenet előtt mert rideg és kemény mint az az út amin nap mint nap járunk, az út reménytelen amikor rá lépünk bizonytalanságot vált ki belőlünk mert nem tudjuk hova vezet. A kemény szívű hallgatók azok az emberek akik hallgatják az igét de a szívük egyre keményebb és keményebb lesz, az élő Isten által vetett mag ha a szívbe is esik nem talál befogadásra mert kemény marad. A keményszívű hallgatóság számára nincs mentség, ők olyanok mint Júdás aki hallotta ugyan Jézus tanításait és nem változott meg az üzenet hallatára sem. Másrészt az út veszélyes, a madarak számára a mag csábító eleség képesek azonnal szemügyre venni az útfélre esett magot. Amikor a madárról olvasunk a Bibliában lehet első olvasatra furcsán hangzik de a gonoszság jelképe: Teremtés könyve 15:11; Isten országát Sátán veszi körül, a köves hely azt a hallgatóságot jelképezi akik gyorsan megmozdulnak amikor hallják az evangéliumot és hamar meggyőződnek arról hol változtassanak életükön. A baj akkor keletkezik ha úgy cselekszenek mint Agrippa akiben nem volt mélység és ezért nem tudott gyümölcsöt teremni, az ilyen köves talajt nem lehet szántani mert nincs elég föld rajta. A kövek tartalmaznak némi földet de alatta a szív kemény Ezékiel 36:26; az egyik hallgató akit Jézus az úthoz hasonlított valójában azért vált azzá mert a forgalom és a körülmény az ami kiváltotta belőle azt hogy út életet éljen. A föld az ami hiányzik az út élők életéből, az ilyen út életben nincs mélység nincs bűnfelismerés nincs bűnbánat és az út élők nem gyakorolnak igaz hitet mert az egész csak fellángolás és az érzelmetlenségen alapszik az életük. Az ilyen út élők lelkileg látszólag haladnak előre, testileg képesek vagyunk közel jönni Isten országához de azért nem vezérel minket a Szentlélek mert nem adtuk át magunkat a vezetésnek és ezért hamis életet élünk. Az út élő hallgatók könnyen fogadják az igét és könnyen fakadnak sírva ha a bűneikről van szó de hamar abba hagyják a sírást mert az egész csak egyszerű fellángolás, hátra van a nagy megpróbáltatás és a nyomorúság, ez az ami miatt nem kerülünk Isten színe elé mert úgy érezzük szégyen ránk nézve az hogy szegénységben élünk és nem engedhetjük meg magunknak a lukszust. Nem akarjuk hogy kinevessenek minket azért mert hiszünk Istenben és valljuk az élő Megváltóba vetett hitünket, a tövisek: Némelyek pedig a tövisek közé estek Mt 13:7-22; elénk tárul a meg nem tisztított szántóföld. Ennek a szántóföldnek az a rossz tulajdonsága hogy más magokat is befogadott, az idegen magok kikelve töviseket és kórókat neveltek más lett a mag és más a tanítás. Aki vetetett már magot a földbe az tudja hogy először meg kell tisztítani a bevetendő földet, az evangéliumban Jézus a hallgatóság elé tárta azt őszintén hogy mit tartalmaz a tövis. Vajon mit jelent a számunkra maga a tövis? az élet gondjai gyakran elcsüggesztenek mert nem Istenre tekintünk fel hanem a körülményeket vesszük figyelembe, ilyen gondolat foglalkoztat minket mi lesz a pénzünkkel ha már nem leszünk? ki fogja fel nevelni a gyermekeinket? ránk tör a nehézség és a vágy. Sátán a gazdagsággal csapja be azokat akik nem ismerik a Bibliát és magát a Biblia szerzőjét, az életben két ellentét húzódik meg a gond és a felesleg. A gond akkor keletkezik ha mi elhisszük azt amit Sátán elénk tár, ott van az isteni figyelmeztetés amit nem akarunk figyelembe venni mert el kerüli a figyelmünket. Azt vettem észre hogy egyes emberek a feleslegükből adnak a másiknak mint ahogy Jézus korában, a szegény idős asszony mindenét a perselybe tette mert azt gondolta hogy Isten majd vissza fizeti neki. Vajon mi követjük e az asszony példáját az adakozás során? fájdalmas olvasni a gazdag ifjúról szóló történetet, mindannyian tudjuk hogy Jézus reményt táplált iránta de nem érdekelte az amit Jézus a követésről mondott neki mert a lelke mélyén a pénz szerelmének a foglya volt. Ma is élnek köztünk a gazdag ifjúhoz hasonlóan, nem érdekli más őket csak az amit két kezükkel maguknak teremtettek. Az 5 Mózes 8: 17-18; versében ezt találjuk feljegyezve: És ne mondjad ezt a te szívedben: Az én hatalmam, és az én kezemnek ereje szerzette nekem a gazdagságot! Hanem emlékezzél meg az Úrról a te Istenedről, mert ő az, aki erőt ad néked a gazdagságnak megszerzéséhez, hogy megerősítse az ő szövetségét, amely felől megesküdt a te atyáidnak, miképen a mai napon van. A tövisek annyira körülvették az ifjú szívét hogy képtelen volt az igazi igazságot Krisztust a szívébe fogadni Mk 10:17; 1 Tim 6:7-10; Itt a gazdag ifjú szívében elég volt a jó föld és az ifjú helyet teremtett más dolgok számára is Mt 6:24; mint pld a mamon. Hasonló kép tárul elénk akkor amikor Géházi történetéről olvasunk, Géházi Elizeus szolgája volt és szívében a gazdagságról álmodott. Ez a vágy volt az ami romlását okozta 2 Királyok 5:20; a pénz csalárdsága nagy annyira hogy maga Jézus is nehéznek tartja a gazdagság megteremtését Mt 19:23; Ilyen a három alkalmatlan szántóföld amiről az evangéliumban olvasunk, Jézus nem tekint a hiányainkra és az evangélium ma mindenkinek prédikáltatik a szószéken csak azért hogy ne mondjuk azt mi nem hallottunk róla. A jó föld Mt 13:23; a Szentlélek által felszántott szív nemes talajáról van szó, az Ige ekéje az ami mélyen szánt. Amikor a Szentlélek szánt a szántás során felszínre kerülnek azok a problémák vagy negatív dolgok amikkel körbe vettük magunkat de ezek ahogy olvastuk elszáradnak, a Szentlélek által szántott szív tulajdonosa nem foglalkozik a földre vonatkozó dolgokkal mert az odafelvalók értékesebbek a számára. Talán, megfigyeltük azt hogy a négy föld közül csak egy hozott gyümölcsöt. Sátán a világ és a test megtesznek mindent hogy akadályozzák a növekedést, a szív talaja mindig gondozásra ápolásra szorul éppen úgy mint a rendes szántóföld. Amikor a mag kikelt akkor jön a gyomlálás és az öntözés, csak úgy mint a rendes földnek a szívünknek is szüksége van vízre és itt a víz a Biblia. Az ember az öntözés során reméli azt hogy bő termést hoz a földje, ettől a földtől nem maradnak el a kártevők a bogarak amelyek ellenségei a növénynek. Láthatjuk azt mennyire fontos a számunkra az amikor a lelki életünket gondozzuk és ápoljuk mert ez szorul javításra, az evangéliumban Jézus azt üzeni a számunkra ma: Vigyázzatok és imádkozzatok! Kívánom ma mindenkinek azt hogy szóljon hozzánk úgy Isten szava az Ige amely megtisztít és nevel még akkor is ha gyümölcsözőek leszünk, a növekedés általában éjszaka történik amikor minden elcsendesedett és nyugodt körülményt tudunk biztosítani magunknak a lelkünk ápolására. Az aratás attól függ hogyan állunk a növekedéssel, Isten lehetőséget biztosít a számunkra hogy növekedni tudjunk 1 Kor 3:6-7; milyen figyelemreméltó az amikor azt tapasztaljuk hogy egyes emberek élete milyen gyümölcsöt hozott, az egyik száz a másik hatvan a harmadik harmincszorost. Izsák amikor kedvezőtlen volt az idő százszorosát aratta a termésnek 1 Mózes 26:12; A mag ami nem változott az évek során az egyik szívben sokat míg a másikban keveset termett, tegyük fel magunknak a kérdést mit remélünk ettől az aratástól? a gyümölcstermésnek hány szorosával tudunk tanúskodni az élő Isten előtt? százat hatvanat vagy harmincat termett a vetésünk? vajon engedtük e mélyen szántani szívünkben az evangélium ekéjét ? milyen magokat vetettünk a szívünk talajába? kívánom azt hogy Isten szántóföldje legyen a mi szívünk amely megtermi az örökélet áldott gyümölcseit az örök boldogságra Isten dicsőségére.
